Sign of an inn at Mortimer's Cross, with the three suns. Source
Egyik hozzászólásomban pár hónapja ugyan leírtam már, de hadd álljon itt a fő oldalon is. 1461 február 2-án az angliai Mortimer's Cross-nál (Herefordshire) az akkor 18 éves Edward, March grófja (a későbbi IV. Edward) megütközött Owen Tudorral és fiával. Edward Yorkot, Owen Tudor pedig a Lancaster házat képviselte a Rózsák Háborújában. A csata előtt két melléknap tűnt fel az égen, melyet csodálatos jelnek tartottak, és miután Edward győzedelmeskedett, már nem csak a fehér rózsa, hanem a nap is a York ház egyik szimbóluma lett. Shakespeare a következőképp írta le a híres jelenséget VI. Henrik 3. részében (2. felvonás, 1. szín).
EDVÁRD.
Szemem káprázik? Három nap van ott!
RIKHÁRD.
Három sugárzó teljes nap, igen!
El nem borítják felhők járati,
Elválva tisztán halvány derüs égtől.
Nézd, nézd! csókolva egymást ölelik,
Mikéntha szent frigy esküjét fogadnák.
Most mind a három egy láng, egy nap, egy fény!
Nagy eseményt jósolnak az egek.
EDVÁRD.
Még soh’se hallott ritka csoda ez.
Ugy gondolom, a harczba hí, öcsém!
Hogy mi, a hős Plantagenet fiai,
Külön ragyogással fénylve mindegyik,
Most súgarunkat mégis egyesítsük
S a földre szórjuk, mint az a világra.
Bármit jelent, ezentúl pajzsomon
Három napistent hordok czímerűl.
EDWARD
Dazzle mine eyes, or do I see three suns?
RICHARD
Three glorious suns, each one a perfect sun;
Not separated with the racking clouds,
But sever'd in a pale clear-shining sky.
See, see! they join, embrace, and seem to kiss,
As if they vow'd some league inviolable:
Now are they but one lamp, one light, one sun.
In this the heaven figures some event.
EDWARD
'Tis wondrous strange, the like yet never heard of.
I think it cites us, brother, to the field,
That we, the sons of brave Plantagenet,
Each one already blazing by our meeds,
Should notwithstanding join our lights together
And over-shine the earth as this the world.
Whate'er it bodes, henceforward will I bear
Upon my target three fair-shining suns.
14 comments:
nem teljesen légköroptika, de ugye ott van a Learben a Late eclipses of the sun and the moon is...
Lehet, hogy Shakespeare titokban természettudós volt? ;)
Jé nem is tudtam erről. Hogy a légköroptika szimbulómmá vált. Tökjó :)
Eleddig nem látott ritka csoda ez. :) Ezeket úgy szeretem, hogy mindig azt írják, hogy több emberöltőnként van egyszer ilyen. Vagy még annál is ritkábban. :)
Hát igen, az emberek ritkán néznek fel az égre, ezért nem is látják. Te hanyadik melléknapodnál tartasz az idén?
Egész pontosan 56-ot láttam idén. Ebből 21x volt egyszerre mindkettő. Te is jegyzed a jelenségeket pontosan? Vannak nagyon ronda terveim ezzel kapcsolatban, ha előrébb jutok a mostani tervezési állapotnál feltétlen szólok.
Hát én nem jegyzem, de a fotók alapján vissza tudom számolni az ideit. Asszem. Amúgy a héten nekem is megfordult a fejemben, hogy fel kellene írni.
Én egy Excel táblában vezetem, oszlopokban jelenségek sorban meg a dátumok és összevissza statisztikázok ezekkel. Nagyon áttekinthető, neked is javaslom!!
Igen, már láttam a statisztikáidat valamikor. Nagyon jó dolog. Nem akarod ebből írni majd a szakdolgozatodat? ;) Lehet, hogy én is elkezdem számolgatni. És vannak szabályaid? Például hogy csak azok számítanak, amit otthon látsz? Vagy ha elutazol az ország másik felébe, azt is beleszámolod? A másik kérdés az, hogy mi történik akkor, ha 10 percig bal oldalon van melléknap, eltűnik, aztán egy óra múlva előjön újra. Az egynek számít vagy kettőnek? Ezeket a problémákat hogy oldod meg?
Ezekről a problémákról sokat beszélgettünk mielőtt megkezdtük a légköroptika.hu-n a közös elvek szerinti észlelést. (Remélem január elsejétől Te is jössz :)) Például hogyha megjelenik egy melléknap és 5 perc múlva ugyanabból a felhőzetből megjelenik újra az egynek számít. Valójában nem is idő függvénye, hanem az, hogy ugyanaz okozza-e. Ha pl. a másik egy kondenzből alakult ki, akkor az értelmeszerűen már kettőnek számít.
Aztán ha ugyanabból a felhőzetből több jelenség egymás után jelenik meg az kettő jelenségelemtől már komplexumnak számít. Akkor is, hogyha egyszerre csak egyet látsz, tehát egymás után jelennek meg és tűnnek el a jelenségelemek (pl. nekem ilyen volt a március 5-i, az "Észleléseink" részben meg tudod nézni)
Az összeset számolom, amit látok. Az észleléseim főleg a suliból meg itthonról történnek, szóval kb. a 99%-ot ez a két helyszín adja, a maradék pedig a hétvégi túrák eredményei. Helyszínek szerint nem csoportosítom magában az adatbázisban, a helyszínt a képek alapján tudom bármikor azonosítani.
És abszolut szeretnék erről írni szakdolgozatot, épp ezért töröm a fejem azon, hogy meteorológus szakirányra megyek, mert most kell választani. A másik lehetőség amúgy a geofizikus, még nem tudom melyik lesz. Nagyon csábító az első. :)
Ja még annyit, hogyha nem nagy munka írd rá a képeidre legalább a neved/honlapcímed/amit szeretnél, mert lopásra késztethetnek a szépségükkel :)
OK, köszi a tanácsot. Ezután feliratozom a képeket. Biztos túl naív vagyok, hogy ilyesmi eddig eszembe sem jutott. Ha lesz egy kis időm, összeszámolgatom az eddigi jelenségeket, amiket láttam, aztán beszállok a statisztikázásba. Goda Zolinak szoktad átküldeni az adatokat?
Igen. Írj neki aztán beszéljétek meg a dolgot.
A Magyarok Kronikája cimű 15. századi műben ez olvasható:
"Az Úr ezerhuszonkettedik esztendejében sok helyen sok és nagy tűzvész ütött ki. Roppant földrengés is volt május 12-én, a nap tizedik órájában, az Úr mennybemenetele utáni szombaton. Két nap látszott az égen június 22-én."
Köszönöm, Hunor! Ez nagyon érdekes volt. Gyűjtöm az ilyen régi bejegyzéseket.
Post a Comment